Translate

Thursday, September 8, 2011

Hercegnős bejegyzés:)


Kivételes bejegyzés következik, nem az én kreálmányomat mutatom be. Hahhh, jó is lenne! *sóhaj*
Már két hónapja heti 6 napot dolgozok, most végre két napot kaptam. 5 napos munkahét, figyelitek, mekkora luxusban van részem? Na nem ez a lényeg, de a zuramnak is ma volt a hétvégéje, úgyhogy elmentünk Monacóba megnézni a mindenütt agyonhirdetett hercegi esküvős kiállítást. Jól átvertek a palánkon, tök gagyi volt. De egy dolognak nagyon örültem (a zuram morgott, 14 euró belépő fejenként, hogy megnézz egy ruhát kicsit azért sok - plusz a vonatjegy).

Igen, élőben megnézegettem Charlene hercegnő esküvői ruháját! Mert hát minek is vettem meg az összefoglaló újságot az esküvőről, ha nem azért, hogy jól megszemlélhessem magamnak a ruhát, hogy több műhelytitok tudjak meg róla? És most igaziból is megcsodálhattam! A tévében és a fényképeken fele olyan látványos, mint amilyen igaziból (azt kell, hogy mondjam, ebből a szempontból jól elszúrták). Persze nem nagyon lehetett közel menni (csak annyira, hogy még véletlenül se érje el az, aki meg akarná tapizni:)), a fények meg az egyre öregesebben viselkedő fényképezőgépem sem segítették nagyon a dolgomat, de azért van néhány igen szép kép szerintem arról, ami igazán tényleg lényeges azon a ruhán:)


Nem kicsinyítettem le őket, mert van, ahol azért elég jól, élesen látszik a hímzés és ez a lényeg!!!


A fátyol nincs hímezve, viszont a szegélye, a kis gyöngyökkel, óóó!! ♥♥♥
 

 Bár a lényeg a hímzés volt, de azért volt egy-két dolog még. Pl a gyűrűpárna. Valahogy nem győzött meg:(

Látványtervek. Szép lehetett élőben, a tévében is hatásos volt:)

Meghívó, menü és persze az emlékbélyegek:

Meg hát naaaagy képek a hercegnéniről meg a hercegbácsiról:)
 

Mindez az Óceánográfiai múzeumban van időszakos kiállításként (igazán romantikus egy hatalmas tintahal csápjai a hercegnő óriásira kinagyított, örömében síró képe előtt, és ha jobban megnézitek azt a fényképet, ahol a két ruha hátulról van, ott is befigyel a tintahal :) Aki szereti az akváriumokat és nem szorul el a szíve a kis helyen óriási halak lubickolásának látványától, akinek nem fordul fel a gyomra a kitömött tengeri állatoktól, akit érdeklik a búvárfelszerelések, annak melegen ajánlom a múzeumot, mert az épület gyönyörű:))
De félre az undoksággal, még az extra képek következnek. Ez olyan szép lett:)

Mert naná, hogy játszottam megint a színekkel, pózoltam kicsit (igyekszem, igyekszem:)) a legújabb kedvenc legyezőmmel. Amilyen melegben fejfájós vagyok, nálam a legyező funkcionális szerepet tölt be első sorban, a taft pedig nagyon erős szelet csinál, szóval most ez az új kedvenc (meg mert egy-két komolyabb szépséghibát ejtettem rajta, ezért nem adom oda senkinek, nem véletlenül volt az előző bejegyzésben olyan trükkösen fényképezve, de ez titok;)).

(Kate Middleton ruháját de megnézném élőben, az még annál is több hímzéssel készül, a Royal School of Needlework által, és telis-tele van csipkével, váááááááá!!!! Szerintem annak a fazonja is sokkal-sokkal szebb! Naná, Grace Kellytől koppintotta:))

4 comments:

Unknown said...

Azt írod élőben nem is olyan nagyon nyűgözött le.Fényképeid alapján a hímzés gyönyörű. Nagyon nehéz lehet varrni akár a selyem,akár a satén anyagot.Valószínű, hogy a kézimunka adja értékét és az szép.Akartam már kérdezni, hogy a Notre Dame-ban lehet esküvőt celebrálni?
Te is nagyon csinos vagy a legyezővel együtt.

Jucus said...

Ó, de csodás fotókat hoztál! Ez a selyemhímzés valami álomszép!

Judit said...

Gyönyörűek a fotók! Jól áll a legyeződ! :))

Laucica said...

Beáta: azt írtam, hogy szebb élőben, mint képeken és a tévében, igaz, elég kacifántosan szoktam fogalmazni:) A Notre Dame-ról nem tudom, de gondolom lehet, hiszen működő templom.
Szerintem is gyönyörű a hímzés! Pont ez az, ami a legkevésbé látszik, pedig a legszebb:))