Kicsi mindenféle

Ami az utóbbi napokban termett.
1, Ez pont ma termett. A parfümériában kis ruhacimke formájában lehetett szagolgatni a nem is annyira új illatot. Az illat nagyon nem tetszik, de a cimkékre lecsaptam azonnal.

Elvittem volna az egész köteget, annyira meglódult a fantáziám tőlük, de hát értitek, nem illik, főleg, ha közben az eladóval udvariaskodik az ember :-D Úgyhogy csak kettő maradt nekem, mire beosztottam, kinek kell feltétlenül adni belőlük:) Az egyiket azon melegében fel is varrtam, mert évek óta szenvedek, hogy nincs egy tisztességes tűtartóm, viszont akármilyen sem kell persze, úgyhogy mindent vagy semmit alapon eddig nem volt.

De most! Most megdobbant a szívem, és meg kellett csinálnom ezt magamnak.
Lehet, hogy a Guerlain cég parfümjének cimkéje ez, de a kis fekete ruha az Coco Chanel nevéhez fűződik. Pont. És mivel volt Chanel-szalagom... lett haute couture tűtartóm:)

Nem az első eset, hogy pofátlanul márkás termékeket gyártok magamnak, de hát mint már mondtam a Viktor & Rolf fonaltartóm esetében is, majd ha gyártanak tűtartót, akkor talán veszek tőlük:)
Azért úgy igazságos, ha beszúrom a Kis fekete ruha parfüm reklámját. Már csak azért is, mert ABSZOLÚT GYÖNYÖRŰ!:)



2, Egy 5 eurós fehér póló - tökéletes lógós vállal Promodból, transzferpapír, nyomtató (jobb, ha az ember tisztában van azzal, hol van lézernyomtató, amibe nem szabad transzferpapírt rakni, mert a kutyafáját, úgy füstölt a munkahelyi nyomtató, hogy azt hittem, kilehelte a lelkét...), egy csudálatos, kedvenc kép a retronautról és ha már annyira béna vagy, hogy nem sikerült középre vasalni, akkor még egy kis régi csipke is kell.

És szerintem marhajó lett. Mivel az ilyen vasalt képek viszonylag sérülékenyek, pólón különösen oda kell figyelni rájuk, úgyhogy gondoltam, nyugodtam rávarrhatom a szintén finnyás-törékeny régi csipkémet is. Kinek hogy, de nekem nagyon tetszik a végeredmény:)

3. Meg hát galamb, ugyanazzal az eljárással. Imádom őt. Egyébként kétoldalas és jól ki van tömve. Tényleg imádom őt, a macskás táskámon lóg és ... és imádom őt:))

És mindez az új fényképezőgépemmel készült, amit nem most vettem, hanem kb egy hónapja talán, de annyira nem tudom megszokni és annyira nem érzem, hogy na. De a kihívás megvan, azért vettem, mert annyi lehetősége van, annyi gombja. És bénázó kezdőként pont idegbajt kapok a sok gombtól:))) A Pentax Kr-re esett egyébként a választás végül (ha már a nyári leértékelések is segítettek választani...:)) Mivel meg nagy és nehéz, ezért nagyrészt az én öreg Chuck Norrisom lakik a táskámban továbbra is.

4, És ha már Chuck, akkor megmutatom a legutóbbi közös projektemet vele, amire már utaltam itt a blogban. Könyvborítót fényképeztem Antibes-ban, és végre megjelent a regény! Melegen ajánlom Márta könyvét, ami egy magyar lány szemével mutatja be a Cote d'Azur életét, Antibes óvárosi, virágos utcáin játszódó könnyed történet keretében. Sajnos csak ekönyvben kapható, de így legalább olcsóbb:))

Itt pedig van mindenféle jobb, rosszabb, de hangulatában a könyvhöz alkalmazkodó kép Antibes-ról.
http://photobucket.com/antibes-ladyl