V
agy nevezzük Emma és George kesztyűnek (ha már Jane Austen). Vagy nevezzük "naezérttanultammegkötni" kesztyűnek. 2012 óta várta, hogy nekiessek, akkor láttam meg a mintát, és akkor utasította vissza anyukám, mondván, túl apró a minta, nem látja. Tavaly ugye nekiálltam kötni, aztán amint a kezemben volt a fonal, nekiugrottam a kesztyűnek (október 20). Pár napja kész lett (január 3). Vártam a hóra, de semmi, úgyhogy gondoltam, meddig halasszam még a fényképezést, amíg el nem felejtem?? Úgyhogy sajnos hó nélküli képek, de legalább képek:D Elsőre egy Instagram:
A minta az első, 2011-es Jane Austen Knits újságból van. Mondjuk az eredeti kék-fehér, ami szintén gyönyörű, csak a piros kabátomhoz nem illene. Meg a fekete-fehér tyúklábmintás kabátomhoz sem. Meg úgy általában... hát tudjátok, fekete, vagy nem kell:D
Lana Gatto Perlata d'Australia (233m/50gr) fonal, bőven maradt fekete is, fehér is a gombolyagból, pedig én még féltem, és kettőt vettem. 2,25-ös körkötőtű, magic loop technikával, mert a zoknitűvel nem vagyunk barátok. Ahogy látom, manapság új szokás a tű márkájával is felvágni, úgyhogy a rend kedvéért rögzítem, hogy a legolcsóbb Pony.
A gumiban van hiba, a második kesztyűnél jöttem rá, hogy ha az előző sorban elszúrtam és mondjuk fordítottat csináltam sima helyett, akkor még horgolótűvel, óvatosan vissza tudom fordítani a szemeket, mielőtt rákötök. Az elsőnél a kezdést nagyon megszenvedtem, ezért semmi pénzért vissza nem bontottam volna (századszorra), inkább otthagytam, úgysem feltűnő (de...). A mintás rész már könnyű volt, alig odafigyelős, kb a közepén lendültem bele, a második már játszva elkészült.
Hogy fogom-e még ezen a télen hordani? Nem. A gyerek nem tudja fogni a kezemet még akkor sem, ha nagyon vékony 5 ujjas kesztyű van rajtam. Hógolyózásra meg valahogy nem látok sok esélyt már, Lyonban nem nagyon szokott annyi esni.
És amíg blokkolás közben (nem is kellett blokkolni, magától kisimult, miután bevizeztem, és így is tökéletes méretű lett, nem kellett kihúzni jobban) száradt a kesztyű, befejeztem a pulyának a labdacipelőjét.
Tessék, még egy Instagram (most szórakoztat nagyon az IG, négyzetben kell gondolkodni, más a kompozíció így, máshogy fényképezel)
Ez csak egy amolyan gyors projekt volt, mivel a T. Gyermek mindenhová viszi magával a focilabdáját, csináltam egy kicsire összegyűrhető, könnyű szatyorkát neki, így ha kiveszi és focizik, a szatyrot zsebbe lehet gyömöszölni addig.
Egy ingyenes mintát csináltam meg a labda méretére, egy gombolyag régóta hányódó, talán a célnak kicsit túl vastag, Monoprix Cotonina fonalat felhasználva 5-ös körkötőtűvel.
Hja igen, a kötőtű márkája: Lidl. Ami jár, az jár, ugye, legyünk precízek.
agy nevezzük Emma és George kesztyűnek (ha már Jane Austen). Vagy nevezzük "naezérttanultammegkötni" kesztyűnek. 2012 óta várta, hogy nekiessek, akkor láttam meg a mintát, és akkor utasította vissza anyukám, mondván, túl apró a minta, nem látja. Tavaly ugye nekiálltam kötni, aztán amint a kezemben volt a fonal, nekiugrottam a kesztyűnek (október 20). Pár napja kész lett (január 3). Vártam a hóra, de semmi, úgyhogy gondoltam, meddig halasszam még a fényképezést, amíg el nem felejtem?? Úgyhogy sajnos hó nélküli képek, de legalább képek:D Elsőre egy Instagram:
A minta az első, 2011-es Jane Austen Knits újságból van. Mondjuk az eredeti kék-fehér, ami szintén gyönyörű, csak a piros kabátomhoz nem illene. Meg a fekete-fehér tyúklábmintás kabátomhoz sem. Meg úgy általában... hát tudjátok, fekete, vagy nem kell:D
Lana Gatto Perlata d'Australia (233m/50gr) fonal, bőven maradt fekete is, fehér is a gombolyagból, pedig én még féltem, és kettőt vettem. 2,25-ös körkötőtű, magic loop technikával, mert a zoknitűvel nem vagyunk barátok. Ahogy látom, manapság új szokás a tű márkájával is felvágni, úgyhogy a rend kedvéért rögzítem, hogy a legolcsóbb Pony.
A gumiban van hiba, a második kesztyűnél jöttem rá, hogy ha az előző sorban elszúrtam és mondjuk fordítottat csináltam sima helyett, akkor még horgolótűvel, óvatosan vissza tudom fordítani a szemeket, mielőtt rákötök. Az elsőnél a kezdést nagyon megszenvedtem, ezért semmi pénzért vissza nem bontottam volna (századszorra), inkább otthagytam, úgysem feltűnő (de...). A mintás rész már könnyű volt, alig odafigyelős, kb a közepén lendültem bele, a második már játszva elkészült.
Hogy fogom-e még ezen a télen hordani? Nem. A gyerek nem tudja fogni a kezemet még akkor sem, ha nagyon vékony 5 ujjas kesztyű van rajtam. Hógolyózásra meg valahogy nem látok sok esélyt már, Lyonban nem nagyon szokott annyi esni.
És amíg blokkolás közben (nem is kellett blokkolni, magától kisimult, miután bevizeztem, és így is tökéletes méretű lett, nem kellett kihúzni jobban) száradt a kesztyű, befejeztem a pulyának a labdacipelőjét.
Tessék, még egy Instagram (most szórakoztat nagyon az IG, négyzetben kell gondolkodni, más a kompozíció így, máshogy fényképezel)
Ez csak egy amolyan gyors projekt volt, mivel a T. Gyermek mindenhová viszi magával a focilabdáját, csináltam egy kicsire összegyűrhető, könnyű szatyorkát neki, így ha kiveszi és focizik, a szatyrot zsebbe lehet gyömöszölni addig.
Egy ingyenes mintát csináltam meg a labda méretére, egy gombolyag régóta hányódó, talán a célnak kicsit túl vastag, Monoprix Cotonina fonalat felhasználva 5-ös körkötőtűvel.
10 comments:
Micsoda romantikus kesztyűd lett! Valóban elég aprólékos lehetett és nagy munka!
És micsoda tündéri göndör fürtjei vannak a fiatalúrnak! A szatyorka is ötletes, mert annyiszor ötletesnek kell lenni, hogy az ember egy apróság mellett kicsit praktikusabbá varázsolja az életét! Még emlékszem! :)
Gyönyörű lett!!! Óóó!!!!! Hogy vártam már, hogy kész legyen! A kabátod is szuper. :-)
Pony tűm is van. :-D Tudom, rémes egy hörcsög vagyok... De azt is ki akartam próbálni.
Nekem nem tűnt fel, hogy divat lenne felvágni a tű márkájával. Az utóbbi időben rengeteg tűs bejegyzést olvastam, mert keresem az igazit. (És csurgattam a nyálamat a képeken.) Egyikből se éreztem, hogy az lenne a cél, hogy menőzzön, neki milyen van. Bár amikor valaki azt írja, hogy "megvettem ezt meg azt a _készletet_, hogy kipróbáljam őket", hát akkor esz a fene, hogy _próbából_ elköltött kapásból 50-60 ezer Ft-t úgy, hogy nem is tudja, bejön-e neki egyáltalán majd az a tű!!! Én csak egyet-egyet vettem a tűkből, hogy kipróbáljam, és a blogon leírhassam róluk, hogy milyenek, hátha valakinek segít. Nem gondoltam volna régebben, hogy ekkora különbség van tű és tű között, de pl. Knit Pro Zinggel álom a pamut, Royale-lal viszont rettenetes, mert nagyon akad rajta, de Royale-on meg szuperek a selyemtartalmú fonalak. Régebben azt gondoltam, vesz az ember egyfajta tűt (lehetőleg a legolcsóbbat), és akkor azzal ellesz mindennel, de röpke tapasztalataim alapján is látom, hogy nem így van, legalábbis nálam ez így nem működne, mikor egész más csúszósságú fonalakat is használok. Ha van rá lehetőségem, akkor kitapasztalom, melyikhez melyik a jó, és az alapján vásárolok meg dolgozom.
Na jó, Dropsból készletet kaptam, de az nagyon olcsó, és le is lett árazva, és akkor még azt hittem, hogy mindegy, milyen a tű, aztán hogy jártam, nem bírok vele dolgozni. :-D Még jó, hogy egy barátnőm meg ezeket a fajtákat szereti és megveszi tőlem februárban.
Nem tudom, én az én röpke tapasztalatom alapján úgy érzem, hogy ebben a kérdésben engem irányítani akarnak és vásárolj, vásárolj, vásárolj, mert olyan piszlicsáré dolgokon kellene lovagolnom, amik alapvetően a munka szempontjából teljesen lényegtelenek a számomra és ettől automatikusan bemakacsolom magamat. Pamuttal is akarok kötni, selyemmel is, gyapjúval is, bambusszal is, néha még akrill is befigyelhet. Most akkor vegyek 5 készletnyi tűt??? Vagy mindegyikből legalább 6-7-8 méretet, hiszen van, hogy pulóvert köt az ember, van, hogy csipkekendőt, szóval minden méret kell, de hogy mindezt ötször? Mert nem csúszik elég szépen? Ez most komoly? Szép új világ, milyen dolog az, hogy 22 gyerek egyetlen labdával játszik, hát ebből kimarad a fogyasztói társadalom!
Persze az is lehet, hogy egyszerűen nem vagyok elég profi, hogy annyira sokat számítson nekem a különbség, hogy emiatt meg is vegyem mindet egyesével, még csak nemrég kezdtem a kötést, és nem is szándékozom iparban űzni, ha nyikorog, hát nyikorog, mégis gyorsabban kész lett a kesztyű, mint mondjuk a szintén Ponyn készülő pamut, ami csúszik, meg minden, de mi a fenének kezdtem telegyöngyözni? Alig haladok vele emiatt... Mindenkinek megvan a maga prioritása meg a vásárlói kapacitása, de a magam részéről és a magam hobbikötős szintjén kicsit furának találom, hogy ennyire kulcskérdésnek tűnik, hogy lépten-nyomon belefutok (orosz oldalakon is. Mellesleg ők a ChiaoGoo márkát hozzák ki mindig, minden összehasonlításnál elsőnek, úgyhogy bővítheted a listádat még egy kipróbálandó márkával, mert ha vannak, akik tényleg ipari mennyiségben kötnek, akkor azok az orosz nők, ők csak tudják:))
Orosz oldalakat sajna nem tudok olvasni, de azt láttam, hogy sok videot csinálnak tűtémában. :-) Még olyat is láttam, hogy az aliexpressen kapható 6 ezer Ft-s brutálkészletet tesztelik. Azt hittem, csak a márkás cuccokkal csinálják. :)
Az biztos, hogy vannak, akik feleslegesen halmoznak, csak mert új vagy szép, láttam ilyet is. De röpke tapasztalatom alapján úgy látom, hogy nekem érdemes lesz 2-féle tűt vennem, egyet a csúszós és egyet a kevésbé csúszós fonalakhoz. Van egy bizonyos csúsztathatóság, ami nagyon bevált, és azt keresem. Ha annál csúszósabb, túl lazán kötök meg leszalad a tűről a fonalam, ha annál szorosabb, akkor meg annyira megerőltetem a kezemet a szemek tologatásában a tű testén, hogy egy kis kötéstől megfájdul a kezem, meg idegesítő is.
Ezért jutottam arra, hogy 3,00 mm-től felfelé cserélhető tűvéges tűt veszek, mindig olyan anyagból és méretben, ami épp kell. Lesz 1-2 méretem a csúszós Lace-hez és BabyAlpaca Silkhez Royale-ból, meg lesz valamennyivel több a kevésbé csúszósokhoz, majd épp ami kell. És mivel cserélhető damilos, nem kell annyi tűt felhalmozni. Nem gondolom, hogy minden egyes anyaghoz kéne más, szerintem kétféle bőven elég. Vagy ha valaki talál egy "közepeset". Pl. a fa Symfonie-ról írták sok helyen, hogy úgy érzik, amolyan mindenhez jó közepes tű.
Ez tetszik amúgy a Knit Pro-ban, hogy annyiféle tűjük van és cserélhető tűvégesek is, hogy elég csak a damilt / csak a tűvéget megvenni, ha olyan kell, amilyened nincs még, vagy ha épp más anyagút akarsz, kapni olyat is náluk, és megy a másik damiljához.
Szerintem a gyakorlat többet számít a feszesség/lazaság kérdésnél. Neked kétféle, nekem meg mindegy, mondom, mindenkinek más:)
Amúgy most jöttem rá, milyen alulművelt vagyok! Nem is tudtam, hogy Mr Knightley George. :-D
Ahhoz képest, hogy mostanában tanultál kötni igazán remek lett a kesztyű. Helyesbítek: ez a kesztyű nagyon jó!
Ügyes vagy! Cuki fiad látványától, még így hátulról is kit érdekel mit visz? A látványa tarol mindent körülötte. De azért megnézem amiről írsz. Praktikus dolog amit készítettél neki.
A kommenteket végigolvasva abban biztos vagyok, hogy sok marhaságot árulnak és a gyakorlat ami a legtöbbre visz. Viszont ismerem a túlvásárlást is: nálam mindig a bizonytalanságról szól.
A kesztyűd Óóóóó és ezerszer óóó!❤❤❤ a színvàlasztás remek és a kék fehér különbenis csak a fehér kabáthoz szép és csak szettben, és tökmindegy milyen márkájú a kötő meg a horgolótű, az a fontos hogy legyen használható mert nagymamáink és a dédikék is tudtak gyönyörű dolgokat kézimunkázni olyannal amit kapni lehetett. Lélegzetvétel.... höhhhhh P.S.haja imádni való meg az egész fiú is ahogy cipeli abban a szatyorban a labdáját:-)))))
Puszillak!
Közben rájöttem, hogy olyan voltam ezzel a hööhhh-vel , mint mrs.Flecken a Madarak, Vadak, Rokonokban aki Margo szellemi vezetője :-) Mawaki azt mondta Margo pattanásaira, hogy a kezelésekhez nem kell több döfölés.A szellemidézes közben a szálloda alagsorában trombiták röpködnek a levegőben és folyik az ektoplazma.Mondd, hogy olvastad:-DDD
Post a Comment