(Váratlan:) Utazás Avonlea-be

Legalább képzeletben. Mert amikor a múltkor leszaladtam a legközelebbi kézimunkaboltba, mert kifogyott egy színem, akkor persze gyorsan megmustráltam a legújabb kézimunka könyveket, és a lélegzetem elállt, amikor megláttam az Anne Shirley-ről szóló könyvet!! Óóóóóóóóó, teljesen váratlanul ért, a franciáknál valamilyen rejtélyes oknál fogva nem terjedt el Lucy Maud Montgomery Anne-sorozata, szinte senki sem ismeri, a boltokban sem láttam soha, pedig persze, hogy létezik francia fordítás, hiszen kanadai. Talán ezért nem terjed el itt, ehh, miről maradnak le! Kész csoda, hogy kiadtak egy róla szóló kézimunka könyvet, ami eredetileg japánul jelent meg (a japánok közismerten elvakult Anne-rajongók!:)). A zuram tartozott nekem egy könyvvel, én meg néha emlékeztettem erre, hogy el ne felejtse, amíg hosszas fontolgatással kiválasztom, mi lesz az. No, a kérdés már nem is volt kérdés ezután:) Gyorsan helyretette az alkotói válságomat, az már fix! Természetesen Anne-nel kezdtem a hímzést.

A könyv egy japán hölgy képes beszámolója az utazásáról Avonlea-be. Gondosan lerajzolta a helyi növényeket a füzetébe, itt van például egy szagos bükköny

A szigeten barangolva elképzelte, milyen lehetett a Hókirálynő vagy a Szerelmesek ösvénye. Most már van fenyőágacskám és két lóherém a Kísértetjárta erdőből!

Meg bélyegem is a Prince Edward-szigetről:) Anne csizmája és egy rózsabimbó a Zöldmanzárdos-ház kertjéből igazán átmelengeti egy alkotói válságban szenvedő Anne-rajongó szívét!

Egyelőre ennyi, de túl sok szép növény várja még, hogy meghímezzem ahhoz, hogy csak ennyi oldal legyen az én utazásomról szóló jegyzetfüzetben! A legjobb, hogy vasárnap a zuram azt mondta, jó, nézzünk Anne-t! El se hittem, hogy ilyet mond, gyorsan le is csaptam az alkalomra, mielőtt meggondolja magát, mind a két részt végignéztük (a harmadik részt nem ismerem el) A szagos bükkönyön és a bélyegen kívül az összes hímzés filmnézés közben készült el, úgyhogy elég gyorsan lehet haladni ezekkel az apróságokkal! Gyöngyszem ez a könyv, nekem mindenképpen!
http://www.edisaxe.com/a-la-rencontre-d-anne-la-maison-aux-pignons-verts.html a Feuilleter-re kattintva bele lehet lapozni

Menetrend szerint, kb két havonta leülök a könyvesboltban a szőnyegpadlóra és átnyálazok mindent (Lyonban a Decitre a Part Dieu-ben és a Bellecouron lévő Fnac a két legnagyobb választékkal rendelkező bolt), és a franciák igazán nem szerénykednek, ha megint ki kell adni egy újabb lélegzetelállító kézimunka könyvet vagy újságot, ez a bőség az, amit három év franciaországi élet után sem tudok megszokni, és csak szédülten tántorgok utána, és már tényleg nagyon-nagyon meggondolom, mit veszek meg, különben már lépni sem lehetne az újságoktól és könyvektől.