Úgy tíz éve vettem ezt a kitet? A haját, a ruháját és a szárnyát meghímeztem és ennyiben is maradt a dolog. Hiába ügyeltem nagyon a számolásra, mégis el volt csúszva valahogy a nyomtatott képhez képest a ruha ujja, annyi eszem akkor még nem volt, hogy improvizáljak, ha látom, hogy nem jön ki. Aztán meg már más irányba mentem el, az ízlésem is megváltozott, de mégis ahányszor Pesten voltam a szüleimnél, előkotortam, mindig sóhajtoztam, azért szép nagyon, nem érdemli meg, hogy ne legyen befejezve, de már nem tudnám, mit kezdjek vele, mert nem hiszem, hogy kiakasztanám. Na most meg úgy hozta a sors, hogy az unokatestvérem Pesten járt és én is, és ő meglátta és neki kell és tetszik. Én meg boldogan nekiálltam befejezni neki. Nem olyan sok hiányzott már, viszont mivel folyamatosan jöttünk-mentünk, be volt osztva minden perc, nem is volt túl sok időm hímezni, ezért a tavat kihagytam, és csak a zöldeket és a virágokat hímeztem meg. Így annyira nem látszik, hogy nincs befejezve, a maradék fonalat és a mintát pedig elvitte magával az unokatestvérem, hogy majd ha legközelebb Moszkvában járok, akkor munkára fog, addig pedig így lesz kiakasztva:)
Egyéb mesélnivaló. Előbb a szomorút, a nagyon-nagyon szomorút, jaj, de nagyon elszomorodtam, hogy a kedvenc gobelinboltom, amit állandóan reklámoztam, ami a kettővel ezelőtti bejegyzésben lévő tárcácskánál is emlegettem, bezárt. Egy szalaggal lezárt, üres boltot találtam csak, amikor most elmentem, hogy beszerezzek egy nagyon nagy adag, szebbnél szebb gobelint, betárazok, hogy mindenkinek jusson belőle. Nagyon kiborultam, meggyászoltam, mert véleményem szerint tényleg nekik voltak a legjobb minőségű gobelinjeik és az én ízlésemnek leginkább megfelelő mintáik. Tényleg nagyon kiborított, vígasztalom magam, hogy bámulom a félkész, utolsó képecskémet, amin a bécsi operát ábrázolja, sajnálom, hogy nem vettem meg a Halászbástyát, amikor nagyon nézegettem. Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra, mert lehet, hogy bezár a bolt, lesz helyette olcsó kínai.
Térjünk át egy vidámabb témára, mielőtt sírva fakadok itt.
http://tea2esben.blogspot.fr/2014/04/talalkozasegy-macskarajongoval.html Emőke egy tündér, igaz, ezt már mondtam a múltkor is, de ismétlés a tudás anyja;) EZT ÉN KAPTAM ÁM!!!! És telis-tele van már horgolófonallal az a tsudaszép táska, utazott a Balatonra is a minap és a repülőn is abból túrtam ki a hímzésemet tegnap, úton vissza Lyonba. Na igen, új hímzésbe kezdtem, nem állt szándékomban, túl sok dolgot kell befejeznem, de kaptam egy Riolis készletet
http://riolis.ru/catalog/details_2558.html?ret_path=21_3
(na jó, kettőt... http://riolis.ru/catalog/details_2823.html?ret_path=0_3 mikor fogom én ezeket elkészíteni?)
az unokatestvéremtől, Emőke pl nem is tudott róla, de nagyon betalálta ő is, a kislány a képen nagyon hasonlít arra, amit most hímzek és a kifakult öregasszonybugyi színű fonalak is pont olyanok, mint a kép:)))) Szóval értitek, hogy tényleg nagyon eltalálta mindenki, mit kell ajándékozni nekem! (OK, az unokatestvéremnek célozgattam kicsit, bár az anyukája rögtön mondta, hogy az kell nekem:))
Egyéb mesélnivaló. Előbb a szomorút, a nagyon-nagyon szomorút, jaj, de nagyon elszomorodtam, hogy a kedvenc gobelinboltom, amit állandóan reklámoztam, ami a kettővel ezelőtti bejegyzésben lévő tárcácskánál is emlegettem, bezárt. Egy szalaggal lezárt, üres boltot találtam csak, amikor most elmentem, hogy beszerezzek egy nagyon nagy adag, szebbnél szebb gobelint, betárazok, hogy mindenkinek jusson belőle. Nagyon kiborultam, meggyászoltam, mert véleményem szerint tényleg nekik voltak a legjobb minőségű gobelinjeik és az én ízlésemnek leginkább megfelelő mintáik. Tényleg nagyon kiborított, vígasztalom magam, hogy bámulom a félkész, utolsó képecskémet, amin a bécsi operát ábrázolja, sajnálom, hogy nem vettem meg a Halászbástyát, amikor nagyon nézegettem. Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra, mert lehet, hogy bezár a bolt, lesz helyette olcsó kínai.
Térjünk át egy vidámabb témára, mielőtt sírva fakadok itt.
http://tea2esben.blogspot.fr/2014/04/talalkozasegy-macskarajongoval.html Emőke egy tündér, igaz, ezt már mondtam a múltkor is, de ismétlés a tudás anyja;) EZT ÉN KAPTAM ÁM!!!! És telis-tele van már horgolófonallal az a tsudaszép táska, utazott a Balatonra is a minap és a repülőn is abból túrtam ki a hímzésemet tegnap, úton vissza Lyonba. Na igen, új hímzésbe kezdtem, nem állt szándékomban, túl sok dolgot kell befejeznem, de kaptam egy Riolis készletet
http://riolis.ru/catalog/details_2558.html?ret_path=21_3
(na jó, kettőt... http://riolis.ru/catalog/details_2823.html?ret_path=0_3 mikor fogom én ezeket elkészíteni?)
az unokatestvéremtől, Emőke pl nem is tudott róla, de nagyon betalálta ő is, a kislány a képen nagyon hasonlít arra, amit most hímzek és a kifakult öregasszonybugyi színű fonalak is pont olyanok, mint a kép:)))) Szóval értitek, hogy tényleg nagyon eltalálta mindenki, mit kell ajándékozni nekem! (OK, az unokatestvéremnek célozgattam kicsit, bár az anyukája rögtön mondta, hogy az kell nekem:))
No comments:
Post a Comment