A nyakam és a hátam sajnos gyakran fáj, és az egyik legjobb megoldást eddig a tönkölypelyva párnában találtam meg, igazi megváltás! Amikor most Pesten voltam, gondoltam, hogy mit szenvedtem én eddig, hát egyszerűen elhozom a párnámat és kész! El is hoztam, csak aztán rájöttem, hogy a huzatot nem kellett volna leszedni, mert nincs ekkorám:)) Viszont ha már itt a lehetőség és annyi szép régi csipkém és anyagom van, sőt, akár kiturkálhatnék egy igazi régi párnahuzatot a zuram nagymamájának a készletéből (ó, mekkora kincs egy ilyen hozzáférés!)! De nem, egy régi nem jó, mert azért gyakran mossa az ember, minden nap használatban lesz, ahhoz azért kicsit kényesek már ezek a régi dolgok. Szóval újat kell készíteni. Tragédia:))) Ideiglenesen ellesz a nagyban is, én meg gyorsan varrok magamnak egyet!
Gyorsan meg is lett volna, mert igyekeztem minél kevésbé túlbonyolítani, hogy igazán régies is legyen és ne is tartson sokáig (pedig ennyi fehér hímezhető, csipkézhető felület egyszerűen könyörög nekem!!), csak aztán három dolgot is készítek egyszerre, úgyhogy minden elhúzódik, jaj, szegény fejem! Pedig eddig sikerült tartani az egy dolgot készítek egyszerre tempót, de aztán nemrég minden felborult és mire észbe kaptam, már megint egy csomó új projekt árasztott el!
Mondjuk a csipkével az a jó, hogy nagy a csipkeverőpárna, és amikor rajta vannak a verőkék, akkor vigyázni kell vele, szóval nem túl praktikus hetekig ide-oda tologatni, úgyhogy muszáj befejezni, hogy elpakolhassam:) A tavaly a szoknyámra készített csipke mintarajzának újrafelhasználása, a legyezők kicsit máshogy készültek, mint a szoknyáén, felbuzdulva a sok variáción http://tkcsipke.blogspot.fr/ amit itt látni:) Azért döntöttem emellett, mert az a Snezhinka (Снежинка) fonal valami eszméletlenül jó, merev és nehézkes, alig csúszik, amikor még készül vele a csipke, aztán csudapuhává válik mosás után, öröm vele dolgozni és öröm utána tapogatni! Ilyenek a gombok, pfujj, de utálok kézzel gomblyukat varrni! Nem is lett szép, de a csipke jótékonyan eltakarja :D
No, hát ez már majdhogynem egy stafírung!:D
Gyorsan meg is lett volna, mert igyekeztem minél kevésbé túlbonyolítani, hogy igazán régies is legyen és ne is tartson sokáig (pedig ennyi fehér hímezhető, csipkézhető felület egyszerűen könyörög nekem!!), csak aztán három dolgot is készítek egyszerre, úgyhogy minden elhúzódik, jaj, szegény fejem! Pedig eddig sikerült tartani az egy dolgot készítek egyszerre tempót, de aztán nemrég minden felborult és mire észbe kaptam, már megint egy csomó új projekt árasztott el!
Mondjuk a csipkével az a jó, hogy nagy a csipkeverőpárna, és amikor rajta vannak a verőkék, akkor vigyázni kell vele, szóval nem túl praktikus hetekig ide-oda tologatni, úgyhogy muszáj befejezni, hogy elpakolhassam:) A tavaly a szoknyámra készített csipke mintarajzának újrafelhasználása, a legyezők kicsit máshogy készültek, mint a szoknyáén, felbuzdulva a sok variáción http://tkcsipke.blogspot.fr/ amit itt látni:) Azért döntöttem emellett, mert az a Snezhinka (Снежинка) fonal valami eszméletlenül jó, merev és nehézkes, alig csúszik, amikor még készül vele a csipke, aztán csudapuhává válik mosás után, öröm vele dolgozni és öröm utána tapogatni! Ilyenek a gombok, pfujj, de utálok kézzel gomblyukat varrni! Nem is lett szép, de a csipke jótékonyan eltakarja :D
No, hát ez már majdhogynem egy stafírung!:D
11 comments:
Álomszép:)
Nagyon tetszik!
A blog is, látom, újítottál rajt egy kicsit. :))
Köszönöm:) Majd valamikor egy másik is lesz, hogy legyen váltás és igazán kiélhessem magam csipkeileg és hímzésileg, de szerencsére most, hogy jön a nyár, gyorsan száradnak a dolgok mosás után, ráérek még:D
A blog meg még annyira nem tetszik, még majd alakítok rajta, ha lesz türelmem, de az előző kicsit szűk volt valahogy:)
Én is nyakfájós vagyok,ha nincs velem a speciális párnám akkor végem.
Ez a párnahuzat olyan mesés és ódon.
Mesélnél nekem mint sorstársnak a tönkölypelyváról?
Az jó, ha mesés és ódon, az volt a cél!:)))) Éljen!:))
Hát a párna nem tollal vagy akármivel, hanem tönkölypelyvával van töltve, amitől a macska legnagyobb örömére zizeg, úgyhogy lehet bökdösni és hallgatni és kényelmes rajta aludni (nem csak a macskának), mert felveszi a formát. Aztán elvileg a tönkölypelyva valami akármit tartalmaz, ami ellazítja az izmokat és ez tényleg így van. Néha fel kell tölteni a napon és akkor meleg és kellemes lesz:) Tisztára úgy hangzik, mintha leírnám a reklámszöveget, de egyébként tényleg nagyon jó a hatása a fájós nyakra:))) Csodát nem tesz, de nekem leszedte a fájdalom legnagyobb részét!:)
A párnahuzat nagyon szép, a többihez nem tudok hozzászólni.
Köszönöm, Laurám!
Erre gondoltam:-)
Most utánaolvasok ennek a töltetnek:-)
De csodaszép lett ez a párna, annyira kis nőcis darab megint! És örülök, hogy hallok erről a tönköly párnról, mert nekem is sokat fáj a hátam.
Köszönöm:)
A nyaknak nagyon jó ez a párna;)
Eszméletlenül szép! Nagyon ügyes vagy!
köszönöm:)) És most már kijelenthetem, hogy nem csak szép, de kényelmes is:)))
Post a Comment