Karkötő és évösszegzés

5
perccel éjfél előtt fejeztem be 31-én anyukám karácsonyi ajándékát. Jó, hát megkésve, de még abban az évben kapta meg!:)

A karkötőt kiállításon vettem, szinte visítottam az örömtől, amikor megláttam azt az alapot! Régestelen régen a Margit körúton volt egy Sisi galéria nevű régiségbolt, odavoltam mindenért, amit árultak, rengeteget ácsorogtam a kirakat előtt, és ott láttam egyszer egy hímzett karkötőt, bronzos alapon, mini-mini hímzés, fekete háttérrel. Szerelem volt első látásra, rögtön tudtam, hogy egyszer csinálok magamnak egy olyat! Kivártam szépen, amikor eljön az ideje, és egy szép napon bizony meg is találtam a megfelelő alapot hozzá! Kettőt vettem, egy bronzosat magamnak és egy ezüstöset anyukámnak. Az enyém persze még várat magára. És bocsánat a képért, teljesen lusta voltam kivasalni a csipkés zsebkendőmet:D
Na és akkor következzen az elmaradhatatlan, hagyományos évösszegzés! Nem lesz túl hosszú és fárasztó, mert nem volt sok időm dolgokat készíteni, amiben ugye a kis tavaszi virágszálunk keze alaposan benne van...
Horgolás kategóriában:

A téli gyereksapkát meg sem mutattam, mert semmi extra, egyébként van rajta még két barna gomb is most már, és szerintem elég jól működik sapkaként. 

Szívem csücske kategóriában:

Mindet imádom!:)

Egyéb kategóriában:)

Itt a kakukktojás a lámpaernyő, amit szintén nem mutattam itt meg, mert semmi különös munka nem volt vele, de egyébként nagyon szép lett, egy régi terítő és egy Ikea lampion házasságából született, néhány krepp-papír rózsával és charmmal díszítve. Ahogy látszik a kis képen, csak a ronda csupasz vezetékek vannak, nincs mire felakasztani egy rendes lámpát, szóval egy könnyű megoldás kellett, amit eltartanak a vezetékek. Imádom egyébként a végeredményt, még ha sajgott is a szívem, amikor belevágtam a terítőbe, amelyiknek egyébként is elég rossz állapotban van az anyaga. De most már legalább nem egy bőröndben porosodik, hanem mindenki látja, milyen gyönyörű a csipke!:)
Nos, nagyjából ennyi, azt hiszem, néhány apróság, felvarrt függöny, ilyesmi nem számít ugye. Készült még néhány csetneki csipke motívum, azokat már tavaly sem tettem közszemlére, de van már egy adag, meg persze van pár megkezdett munka, egy nagyobb miniatűr (őőőő... sok benne a hímzés, de attól még mini:))), meg a Ravelryn most oly' népszerű Sophie's Universe-t is csinálom, ha olyanom van, de hát nyilván 80-as fonalból, mert hát úgy az igazi!:D
Elég gyorsan eltelt ez az év, de a gyerek egyébként is egy időlyuk, szóval összegezni is nehéz. Az év eleje azzal telt, hogy nagyobb albérletet találjunk, ami sajnos elég nehezen akart összejönni, aztán márciustól meg már pelenkázás volt műsoron. Azért utaztunk Párizsba, kétszer Cannes-ba, kétszer Budapestre, szóval nem ültünk a fenekünkön a gyerek ellenére sem. 32 könyvet olvastam el összesen, de hát a gyerek mellett kinek van ideje olvasni ugye. Hümm-hümm. Ha már itt tartunk, mindenkinek nagyon-nagyon-nagyon ajánlom Böszörményi Gyulától a Leányrablás Budapestent. Iiiiiiiiiigen, tudom, a címe sokaknak elrettentő, és különösen az, hogy Vörös pöttyös, vagyis fiataloknak szól elvileg, de higgyétek el, az év könyve, bárkinek nagyon jó szórakozást nyújt, nagyon választékos nyelvezet, izgalmas történet, semmi ma divatos butaság. Jó, ez az ajánlás nem sikerült túl jól, de mindegy, olvassátok, aztán megértitek, hogy miért mondom, hogy jó:) Osztán mi volt még, lássuk csak. Nem tudom, nem emlékszem. A kóláról még mindig nem sikerült leszokni, de legalább kevesebbet iszom:D Más nem jut eszembe. Átaludtam ezt az évet, vagy mi van? Áh, a gyerek egy időlyuk.
2016-ra mindenkinek azt kívánom, hogy minden úgy történjen, ahogy történnie kell! (meg persze sok kézimunkát, sok jó könyvet és egészséget, boldogságot meg pénzt. Naná!)