Schwalm hímzés

E
lsőre csak egy kisebb hímzést próbáltam ki, de határozottan lesz folytatása!

Úgy két éve láttam egy kirakatban egy gyönyörű hímzést, teljesen elájultam tőle, még jó, hogy odaírták, hogy schwalm a neve. Hazarohantam, megnéztem, megrendeltem egy angol nyelvű könyvet (használtam nagyon olcsón ki lehet fogni néha könyveket). A könyv (Christine Bishop Schwalm embroidery) nagyon jó, csak éppenséggel nekem, mint kezdőnek kicsit magas volt, sehogy sem akart összeállni a kép. Aztán tavaly jött ki az én kedvenc kiadómnál egy francia nyelvű könyv (Hisako Nishisu Broderie blanche de Schwalm a Feuilleter-re kell kattintani!:)), méghozzá egy japán hölgy tollából. Ha japán a szerző, akkor tuti, hogy jó lesz a könyv, de ha más nem, akkor gyönyörű:D Kerülgettem egy ideig, aztán csak megkaparintottam. Ezután kerülgettem még, mert minden mást hímeztem, de végül csak nem hagyott nyugodni, ráadásul már tényleg nagyon untam, hogy csak hímzek és hímzek és soha nem lesz kész, ugyanúgy a nagy horgolásommal, szóval kellett valami sikerélmény. Lett. És szerelemélmény, mert egyszerűen gyönyörűséges ez a fajta hímzés! És most már az angol könyv mintái is teljesen érthetőek, úgyhogy visszatérek még rá. A tulipán "antennáit" nem azzal az öltéssel készítettem, amivel kellett volna, mert közben egy másik könyvet tanulmányoztam még, és elragadtattam magam, engesztelésképpen ami oda kellett volna, a gombra került. Életem első gombja. Kicsit csálé mondjuk, de hát nem is én lennék, ha tökéletes lenne:D

 A hímzés egy természetes lenre készült, amit Moszkvában vásároltam egy kiállításon, nem tudom, hány countos, meg kéne mérni, eredetileg ruhaanyaghoz árulták, de olyan szép szabályos. Csak kicsit sajnos megégettem a vasalóval, nem gondolkodtam, és a legmagasabb hőfokon vasaltam. Ez van, rusztikus lett, annyira nem zavaró azért. A tartóka belseje egy képeslapos patchwork anyag egyébként, magát a tartókát most minden nap használom, ha a pulya bealszik séta közben, keresek egy szimpatikus padot, leülök, előveszem és hímzek. Hátha egyszer kész lesz a nagy minihímzésem...
A másik apróság egy kis hülyeség, megláttam egy japán hölgy csodáit, odavoltam értük, én is horgoltam és festegettem virágokat. Nem lett olyan tökéletes a festés, de hát az első virágjaim (és az utolsók, ha rajtam múlik:)), aztán a zurammal közösen találtuk ki, hogyan legyenek prezentálva. Nagyon kedves és finom kis munka lett, és gyors sikerélmény, gyors kis giccs, egynek elmegy játék:)

Nos, ennyi mára, de a napokban még jövök, mert van még egy harmadik gyors sikerélményem, aminek sajnos sok az eldolgozatlan szála:D
Elnézést, hogy mindig elfelejtek válaszolni a hozzászólásokra, igyekszem mindent fejben tartani, de ha nem írom fel, akkor elmarad. Ezt nem írtam fel...:)