Szagos bükköny

M
egfogadtam, vagy nem fogadtam meg, hogy minden könyvből, amit a könyvtárból kihozok és magamnál tartok pár napnál tovább nyáladzási célokkal, elkészítek valamit, legyen az bármilyen kicsike is? Na, ugye!

Ráadásul az a 3D-s stumpwork technikát bemutató könyv már a megjelenése óta birizgálta a fantáziámat, de úgy voltam vele, hogy háááááááááát, naaaaaaaaaaa, érdekes, meg minden, de annyira nem vagyok mániákusa a témának, hogy megérje befektetni, de azért ott volt a listán, hogy ha lenne hirtelen nagyon sok pénzem, megvenném gondolkodás nélkül. Naná, hogy amikor rábukkantam a könyvtárban, bele sem néztem, csak vittem, rohantam, most, azonnal! (igaz, közben egy másik könyv is a kezemhez ragadt a témában... ha már ott volt...)

Aztán rögtön tudtam ám, hogy Emőke csudaszép kézzel festett fonalait fogom felhasználni az első 3D rózsámhoz. Csak aztán ott volt Emőke molyos karca, amelyikben a borsójának a virágát fényképezte le, és én meg annyira, de annyira szeretem a borsót! Úgyhogy végül a könyvből nem a rózsa készült el, hanem a szagos bükköny:D

Ilyen volt a hímzés, mielőtt kivágtam volna, talán így jobban látszik, mennyire csodálatosak a fonalak! Csak egy fehéret adtam hozzá, minden más Emőke-féle szín:D

És utolsónak egy csendélet. Boldog vagyok, hogy a gyerek, a hülye nyitvatartási idő és az átépítés miatt nem nagyon tudok hozzájutni a főkönyvtár igazi gyűjteményéhez, ahol olyan kincsek vannak, hogy már a katalógust lapozgatva is mélységes depresszióba zuhanok, hogy mindent el akarok készíteni. Azért egyszer elmegyek, és akkor lesz nemulass!