Translate

Monday, November 19, 2012

Kicsi szépségek:)

Egy kis sárga esőkabát, mert nálunk ha esik, akkor annyi esik, mint máshol három nap alatt. És mi mást lehet tenni, mint hímezni, amikor kint esik?:) JB úgyis megjegyezte, hogy mostanában csak boutis-t és csipkét csinálok, alig hímzek. És milyen igaz! Megvettem pl azt a csodaszépséges könyvet és nem is csináltam belőle semmit, szégyen. Azt a bizonyos tündérien csodaszépséges imádnivalóan finom  Sophie Bester - Baquè - Véronique Enginger Mon journal au point de croix könyvet... 



És igen, a csipke. A nagy csipkeprojektet idén már nem fogom tudni befejezni, mert nem volt rá időm, és tegnap meg hazautaztam Pestre. A csipkeverőpárnát meg nem tudtam ugye magammal hozni, mert nagy és nehéz, úgyhogy nagyon bosszant, de el kell halasztanom a befejezést. De még jó, hogy eszembe jutott, hogy a rózsaverés fel volt adva házi feladatnak, megcsináltam a kicsi párnán. Elsőre egy próbacsíkot csináltam, csak rózsaveréssel (egy napig csak bámultam, és pánikoltam, hogy nekem ez sose fog menni, másnap meg friss fejjel leültem, ránéztem, elkezdtem csinálni és ráéreztem. És untatott, mert nagyon egyszerű... úgyhogy megcsináltam a könyvjelzőt, ezüst szállal nagyon szép lett). A kép pocsékul sikerült, de amilyen okos vagyok, elfelejtettem magammal hozni a könyvjelzőt, amikor lefényképeztem, akkor meg nem néztem meg, hogy hogy sikerült. Úgyhogy ez van, most már nem fog másik kép készülni (hm, észrevettétek, hogy mostanában állandóan a fényképeim miatt mentegetőzöm? Ajj.)


Rég volt már "anyukám kötötte" rovat. Most elbüszkélkedek az én új, gyönyörűséges nyakmelegítőmmel. Jane Austen-ihlette minta, nem kérdéses, hogy az egész kollekcióra fájna a fogam... Ez most pihe-puha fonalból (Malabrigo Silkpaca 70% alpaka 30% selyem), szóval még a kényes-finnyás nyakamat sem szúrja.


Meg ha már kicsi szépségek a bejegyzés címe, akkor ez a kép sem hiányozhat:)

(és kettő azért, mert ha már elkészültek, akkor már legalább legyenek valahol:) Egy, a Mouans-Sartoux-i golf és egy Grasse látványa kb ugyanonnan. Imádom, amikor a felhők alacsonyabban vannak, mint a hegyek teteje:)

 

7 comments:

Judit said...

De légies nyakmelegítőt kötött anyukád! SZÉP! :D

Anonymous said...

Természetesen imádom V.E.-t,azt a könyvet nemkülönben....
De dícsérni jöttem a szép könyvjelződet-a fotó minőségén messze áthat a varázslat-,a nyakmelegítődet/amit láttam,hogy alpakka is van benne és mégsem szúr:-)/
Az ilyen csipkecsodák mindig elbűvölnek:-)

Anyinyóka said...

Cuki a sárga kabátos lányka, szépséges a csipke, és hát az a sál...

Laucica said...

Ugye, hogy az a csipkés sál?:) volt kitől örökölnöm a kézügyességet:D
Alpakka, de nem szúr, olyan pihe-puha, hogy öröm hordani!

Unknown said...

Hű, Laura téged nagyon komolyan kell venni véleményezéshez. De minimum aknamunka kell, vagy csapkodom a benyomásaimat és most pontosan ezt teszem. Allergén alkat vagyok, így érzékeny mindenre ami nem pamut, így ránézésre véleményezem a sálat ami nagyon szép. Bár a tulipán és a fotó sokat hozzá tesz a kész munkához.
A fotók jók!

Dóra said...

Na egy ilyen romantikus nyakmelegítőt én is el tudnék képzelni a nyakamon. Bár néha szörnyű, hogy mennyire nem öltözöm csajszisan. Pedig kéne, hiszen honnan tanulná meg Marika, hogy szoknyát hordani jó. Jelenleg üvöltve tiltakozik minden csiniruci ellen:(

A kis sárga kabátos kislány is cuki!

Laucica said...

Majd egy férfi megmondja neki, hogy "olyan szép vagy, miért nem hordasz szoknyát?", és akkor rögtön rászokik :)))) a nyakmelegítő tényleg nagyon jó, ebben a pillanatban is épp rajtam van:))