Szalaghímzés
Kis vacak orosz készletből, mert ki kellett próbálni. Ez volt a gyakorlás, most már legalább van róla elképzelésem. Az unokatestvéremnek meg nagyon tetszett, le is nyúlta rögtön ezt a kis képeslapot. Nem baj, azért kaptam tőle a születésnapomra egy csodaszépséges készletet, lesz még mit csinálnom:)
Bőrbe foglalt mohaachát-függő. Ugye sem az ásványok, sem a bőr nem jellemző alapanyagom, de ez a szép kő az anyósomat juttatta az eszembe, úgyhogy az egyik nagynénim segítségével, aki egy fantasztikusan tehetséges varrónő, nyaklánc lett belőle.
Ugyanennek a nagynéninek köszönhetően teljesült egy régi vágyam, eljutottam egy moszkvai kézimunka-kiállításra. Hip-hip-hurráááá!!!! Ugyanazzal a lendülettel egy amolyan mesterségek ünnepére is elmentünk együtt. Ötletekkel, projektekkel, vágyakkal, apróságokkal megrakodva tértem haza a három hetes moszkvai rokonlátogatásból. A legjobb születésnapi ajándék volt az a kiállítás, ahh!:)
Kis mütyűrvadászat
És a végeredmény egy tű anyukám kendőihez:)
Ha már macska, akkor macskaszőr is van a képen... Két ilyen tűt csináltam, a másik ezüst és persze más mütyűrkék vannak rajta, de az is az unokatestvéremhez vándorolt, és nem fényképeztem le időben.
Hoztam még egy technikát magammal kipróbálásra, majd a napokban valamikor sort fogok rá keríteni. Hogy mi lesz az, legyen meglepetés (mert mi van, ha nem sikerül vállalható dolgot készítenem? :))
Nem az én idegeimnek való.
Ez a másik kedvenc képem, a Vörös tér előtt. Azt a várost látni kell, egy gigantikus, rohamléptekkel fejlődő másik univerzum.
Nagyjából ennyi, remélem nem felejtettem el semmi fontosat:)
Kis vacak orosz készletből, mert ki kellett próbálni. Ez volt a gyakorlás, most már legalább van róla elképzelésem. Az unokatestvéremnek meg nagyon tetszett, le is nyúlta rögtön ezt a kis képeslapot. Nem baj, azért kaptam tőle a születésnapomra egy csodaszépséges készletet, lesz még mit csinálnom:)
Bőrbe foglalt mohaachát-függő. Ugye sem az ásványok, sem a bőr nem jellemző alapanyagom, de ez a szép kő az anyósomat juttatta az eszembe, úgyhogy az egyik nagynénim segítségével, aki egy fantasztikusan tehetséges varrónő, nyaklánc lett belőle.
Ugyanennek a nagynéninek köszönhetően teljesült egy régi vágyam, eljutottam egy moszkvai kézimunka-kiállításra. Hip-hip-hurráááá!!!! Ugyanazzal a lendülettel egy amolyan mesterségek ünnepére is elmentünk együtt. Ötletekkel, projektekkel, vágyakkal, apróságokkal megrakodva tértem haza a három hetes moszkvai rokonlátogatásból. A legjobb születésnapi ajándék volt az a kiállítás, ahh!:)
Kis mütyűrvadászat
És a végeredmény egy tű anyukám kendőihez:)
Ha már macska, akkor macskaszőr is van a képen... Két ilyen tűt csináltam, a másik ezüst és persze más mütyűrkék vannak rajta, de az is az unokatestvéremhez vándorolt, és nem fényképeztem le időben.
Hoztam még egy technikát magammal kipróbálásra, majd a napokban valamikor sort fogok rá keríteni. Hogy mi lesz az, legyen meglepetés (mert mi van, ha nem sikerül vállalható dolgot készítenem? :))
Ehh, na jó, még ezt a képet a mesterségek ünnepéről... jajj azok a szépen festett verőkék Vologdából! Szipp-szipp... (www.snejinka.ru standja, Jobb klikk, megnyitás másik ablakban, és akkor nagyban is látszik)
Egyéb ötlet kategória abszolút győztese:)
Ó, ja, és még a hajamat is befonták a kiállításon (nem volt sok választásom, amikor anyukám, nagynénim, unokatestvérem, hárman lökdöstek a fodrász felé...)
Egy kép Sergiev Pasadból, mert nagyon tetszik nekem.
9 comments:
Beautiful stitching and wonderful pictures.
Greetings
Nurdan
Ahoz képest,hogy az első szalagmunkád,csodálatosan sikerült,de tényleg!
A hajad nagyon tetszik,kár,hogy szemből nem láthatlak,hogy úgyis lássam hogy állt!
És kézimunka kiállítás,és ó az a csipke ernyő,és a fonalgombóc fenyőfa....
Tetszik a mohaachátod,abszolút hozzád illő...
A téli képek nagyon szépek.
A bigyókért meg odavagyok:-)
Az nem létezik, hogy a szalaghímzést most csináltad először! (Persze elhiszem.) Annyira tökéletes...
És ezek a kiállítási kézimunkák! Rengeteg munka van azokban a csodás csipkékben.
Az új technika pedig biztosan menni fog, hiszen annyi érdekes, és bonyolult dologgal megbirkóztál már, bizonyára ez sem fog ki rajtad! :)))
Hú, Lau, nem is tudom, melyik fotót dícsérjem először! Csodálatosak! A kiállítás...úhhhh...az valami álom lehetett!
Az új technikáid? Te bármihez nyúlsz, szuper munka jön ki belőle, Te bátran próbálkozhatsz!
Az a hajfonat! Igazi orosz!
A csipkeveréssel még (meg fogsz lepődi) Apukám próbálkozott anno. Köszi a képeket!
Ó egy ilyen kiállításra eljutni nekem is régi vágyam! Jól áll a hajfonat!
:)) köszönöm a bíztatást:))) és a dícséretet:)) Jucus, szerintem nem olyan meglepő, hogy Apukád foglalkozott csipkeveréssel, főleg most, hogy megtudtam, hogy Oroszországban is ez teljesen normális volt:)
Emőke: A mohaachát szerintem is meglepően illik hozzám, de azért odaadom anyósomnak majd:) ha már annyit bütyköltünk azzal, hogy bevonjuk azzal a bőrrel. Ezzel sem akarok többet foglalkozni:D OK, felteszek egy képet szemből a hajammal :)
Anyinyóka: nekem is nagy vágyam volt... rettentő sok pénz kell, vagy nagy akaraterő (vagy valaki, aki visszatart:))
A hajfonat igazán különleges! Ehhez haj is kell.
Én némán, megszeppenten nézem a gazdag orosz kultúrát. Eszembe jut Szentpétervár és a cárnak a Téli Palotája és, hogy egyszer látnom kell a Vörös teret szintén. Gyönyörű ott és ezúton köszönöm a fotókat!
Szép lett ez a képeslap, ezek a virágok, és a színek... :)
A fonatod nagyon tuti, illik hozzád.(meddig maradt meg?)
Egyszer Moszkvába el kell jutnom, gyönyörű lehet. Köszönöm a fotókat!
Hajam az van, bőven:) (kop-kop:)) A negyedik napon szedtem szét a fonatot, mert már kezdett viszketni, de tartott volna még tovább is (gondolom az is segített, hogy nem vagyok egy éjszaka nagyon forgolódós típus). És igen, el kell oda jutni!! Egy másik világ (más kajával:)). Szentpétervár, jaj, oda is el akartunk menni, de akkora hóvihar volt az első két napban, hogy nem mertünk kockáztatni.
Post a Comment